Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fogd meg a kezet, ami téged vezetett!

2015.12.07

Kopogj be az ajtón, ami egyszer sarkig nyitva állt, mert nem volt értelme becsukni, hiszen ki-be rohangáltál.

Ülj le az asztalhoz, ami roskad a kedvenceidtől. Amit, azóta sem tudtál olyan ízűre elkészíteni.

Kérdezd meg, amit már rég nem kérdeztél. Hidd el nincs olyan kívánságod, ami ne teljesülne ott és akkor. Hiszen már alig várt édesanyád, hogy nála legyél.

Akkor, mikor az ember gyermek még, olyan természetes, ha gond van, a szüleit hívja. Felnőttként már átértékelődik minden. Amikor saját gyermekedet várod az ajtóban, vajon jön-e már, akkor döbbensz rá, hogy téged is várt valaki. Menj és kopogj be.

Fogd meg a kezet, hiszen régen ő vezetett át minden félelmetesnek tűnő kihíváson. Talán egy élet sem elég arra, hogy megköszönjük. De egy kicsit karácsonykor visszaadhatunk. Egy kedves szó, egy ölelés, a legdrágább ajándék az édesanyáknak, a szülőknek. A csillogó szempár mindent megér. Szavak nélküli köszönet a tekintetben, hogy újra vele vagy. Legyen a karácsony ilyen.

Fogd meg a kezet, ami téged vezetett, és ne engedd el, amíg csak fogni lehet. Amit arra a bizonyos kívánságlistára-képzeletben- felír minden évben, s ami a legszebb ajándék tőled, az az IDŐ, amit veled tölthet. nem vágyik másra, add meg hát neki. Ebben az évben legyen a TE időd az Ő ajándéka. Add meg neki, amit szeretne. Add meg hát idén ezt az egy ajándékot.

(Kissné Deczki Natália)

Még egy kis inspiráció: Karácsonyi Ajándékkészítő Műhelyimages--25-.jpg

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.